Interpolation mit Polynomen – Polinomokkal való interpoláció – Interpolation with Polynomials

˙

Fontos kérdés a numerikus matematikában s így az alkalmásokban is, hogyan lehet egyes függvényértékek ismeretében egy további értékhez tartozó függvényértéket megközelíteni. Első megközelítésként azt várjuk el, hogy azt az ismert függvényértékek lineáris kombinációjaként tudjuk előállítani. Tegyük tehát fel, hogy az x_i \ (i = 1, \ldots, n) helyeken ismerjük a függvényértékeket s ezek rendre f_i \ (i = 1, \ldots, n). A \xi helyen

    \[f(\xi) \ \approx \ \sum\limits_{i = 1}^{n} c_i f_i\]

alakban akarjuk megközelíteni az ismeretlen függvényértéket. Az egyik „szokásos“ eljárás az, hogy abból indulunk ki, hogy ez a képlet pontos bizonyos alapfüggvények egy egész osztályára, történetesen bizonyos polinomokra. Mivel összesen n darab ismeretlen változó van (c_1, \ldots, c_n), ezért az első n számú polinomot választjuk, azaz az f(x) \ = \  1, x,x^2, ldots, x^{n-1} függvényeket s ily módon ezt az egyenlet rendszert kapjuk:

    \[\begin{array}{ccccccc} 1 & = & c_1 + c_2 + \ldots c_n \\ \xi & = & c_1 x_1 + c_2 x_2 + \ldots + c_n x_n \\ \xi^2 & = & c_1 x_1^2 + c_2 x_2^2 + \ldots + c_n x_n^2 \\ \vdots &  & \vdots \\ \xi^{n-1} & = & c_1 x_1^{n-1} + c_2 x_2^{n-1} + \ldots + c_n x_n^{n-1} \\ \end{array}\]

Ez az n ismeretlenes és n egyenletből álló lineáris egyenletrendszer Vandermonde mátrix-szal rendelkezik, amelyik determinánsa

    \[V(x_1,\ldots\,x_n) \ = \ \left| \begin{array}{ccccc} 1 & 1 & \ldots & 1 \\ x_1 & x_2 & \ldots & x_n \\ x_1^2 & x_2^2 & \ldots & x_n^2 \\ \vdots & \vdots &   & \vdots \\ x_1^{n-1} & x_2^{n-1} & \ldots & x_n^{n-1} \\ \end{array} \right| \ = \ \prod\limits_{1 \leq i < j \leq n} (x_j - x_i)\]

Alkalmazva a Cramer-féle szabályt ennek a k-adik oszlopát az egyenletrendszer bal oldalával helyettesítjük. Ekkor szintén Vandermonde mátrixot kapunk s ennek a determinánsa

    \[V(x_1, x_2, \ldots, x_{k-1}, \xi, x_{k+1}, \ldots, x_n)\]

Ez azt jelenti, hogy az egyenletrendszer megoldása létezik és egyértelmű pontosan akkor, ha az x_i értékek páronként különbözőek, és ekkor ilyen alakú:

    \[c_i \ = \ \frac{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - \xi)}{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - x_i)} \ = \ \prod\limits_{j = 1}^{n} (x_j - \xi) \, \left[ \frac{1}{x_i - \xi} \, \frac{1}{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - x_i)} \right] \quad (i = 1, \ldots, n) \ .\]

Következésképpen

    \[f(\xi) \ \approx\ \left( \prod\limits_{j = 1}^{n} (x_j - \xi) \right) \left( \sum\limits_{i=1}^{n} \frac{f_i}{x_i - \xi} \, \frac{1}{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - x_i)} \right) \ .\]

Ha most nem az ismeretlen függvényértéket akarjuk megközelíteni, hanem fordítva adott függvényértéknek az ősképét, egyszerűen az f függvényt az inverzével helyettesítjük valamint felcseréljük az x_i értékeket az f_i értékekkel. Ekkor az \eta függvényérték ősképére ezt a képletet kapjuk

    \[\xi \ \approx\ \left( \prod\limits_{j = 1}^{n} (f_j - \eta) \right) \left( \sum\limits_{i=1}^{n} \frac{x_i}{f_i - \eta} \, \frac{1}{\prod\limits_{j \neq i} (f_j - f_i)} \right)\]

Figyeljük meg, hogy ez a képlet már nem az adott függvényértékek lineáris függvénye hanem a függvényargumentumoké !
n = 2 esetén pl.

    \[f(\xi) \approx \frac{f_1(x_2 - \xi)}{x_2 - x_1} + \frac{f_2 (x_1 - \xi)}{x_1 - x_2} \,=\, \frac{f_1 (x_2 - \xi) + f_2 (\xi - x_1)}{x_2 - x_1}\]

illetve

    \[\xi \approx \frac{x_1 (f_2 - \eta) + x_2 (\eta - f_1)}{f_2 - f_1}\]

Schreibe einen Kommentar

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind mit * markiert