˙
Fontos kérdés a numerikus matematikában s így az alkalmásokban is, hogyan lehet egyes függvényértékek ismeretében egy további értékhez tartozó függvényértéket megközelíteni. Első megközelítésként azt várjuk el, hogy azt az ismert függvényértékek lineáris kombinációjaként tudjuk előállítani. Tegyük tehát fel, hogy az
helyeken ismerjük a függvényértékeket s ezek rendre
. A
helyen
![Rendered by QuickLaTeX.com \[f(\xi) \ \approx \ \sum\limits_{i = 1}^{n} c_i f_i\]](http://mathematics.steffenzopf.de/wp-content/ql-cache/quicklatex.com-dd2dcce377df703caba80d85cbf92968_l3.png)
alakban akarjuk megközelíteni az ismeretlen függvényértéket. Az egyik „szokásos“ eljárás az, hogy abból indulunk ki, hogy ez a képlet pontos bizonyos alapfüggvények egy egész osztályára, történetesen bizonyos polinomokra. Mivel összesen
darab ismeretlen változó van (
), ezért az első
számú polinomot választjuk, azaz az
függvényeket s ily módon ezt az egyenlet rendszert kapjuk:
![Rendered by QuickLaTeX.com \[\begin{array}{ccccccc} 1 & = & c_1 + c_2 + \ldots c_n \\ \xi & = & c_1 x_1 + c_2 x_2 + \ldots + c_n x_n \\ \xi^2 & = & c_1 x_1^2 + c_2 x_2^2 + \ldots + c_n x_n^2 \\ \vdots & & \vdots \\ \xi^{n-1} & = & c_1 x_1^{n-1} + c_2 x_2^{n-1} + \ldots + c_n x_n^{n-1} \\ \end{array}\]](http://mathematics.steffenzopf.de/wp-content/ql-cache/quicklatex.com-f88ca27ced194355c4c304bbda6b6d7f_l3.png)
Ez az
ismeretlenes és
egyenletből álló lineáris egyenletrendszer Vandermonde mátrix-szal rendelkezik, amelyik determinánsa
![Rendered by QuickLaTeX.com \[V(x_1,\ldots\,x_n) \ = \ \left| \begin{array}{ccccc} 1 & 1 & \ldots & 1 \\ x_1 & x_2 & \ldots & x_n \\ x_1^2 & x_2^2 & \ldots & x_n^2 \\ \vdots & \vdots & & \vdots \\ x_1^{n-1} & x_2^{n-1} & \ldots & x_n^{n-1} \\ \end{array} \right| \ = \ \prod\limits_{1 \leq i < j \leq n} (x_j - x_i)\]](http://mathematics.steffenzopf.de/wp-content/ql-cache/quicklatex.com-538ba0c13948ebfdb409f023ca5487f2_l3.png)
Alkalmazva a Cramer-féle szabályt ennek a
-adik oszlopát az egyenletrendszer bal oldalával helyettesítjük. Ekkor szintén Vandermonde mátrixot kapunk s ennek a determinánsa
![]()
Ez azt jelenti, hogy az egyenletrendszer megoldása létezik és egyértelmű pontosan akkor, ha az
értékek páronként különbözőek, és ekkor ilyen alakú:
![Rendered by QuickLaTeX.com \[c_i \ = \ \frac{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - \xi)}{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - x_i)} \ = \ \prod\limits_{j = 1}^{n} (x_j - \xi) \, \left[ \frac{1}{x_i - \xi} \, \frac{1}{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - x_i)} \right] \quad (i = 1, \ldots, n) \ .\]](http://mathematics.steffenzopf.de/wp-content/ql-cache/quicklatex.com-eda5618c274c5ca48185abf9e2da0b40_l3.png)
Következésképpen
![Rendered by QuickLaTeX.com \[f(\xi) \ \approx\ \left( \prod\limits_{j = 1}^{n} (x_j - \xi) \right) \left( \sum\limits_{i=1}^{n} \frac{f_i}{x_i - \xi} \, \frac{1}{\prod\limits_{j \neq i} (x_j - x_i)} \right) \ .\]](http://mathematics.steffenzopf.de/wp-content/ql-cache/quicklatex.com-052847e015a09ac3bf1d4439252d2d9d_l3.png)
Ha most nem az ismeretlen függvényértéket akarjuk megközelíteni, hanem fordítva adott függvényértéknek az ősképét, egyszerűen az
függvényt az inverzével helyettesítjük valamint felcseréljük az
értékeket az
értékekkel. Ekkor az
függvényérték ősképére ezt a képletet kapjuk
![Rendered by QuickLaTeX.com \[\xi \ \approx\ \left( \prod\limits_{j = 1}^{n} (f_j - \eta) \right) \left( \sum\limits_{i=1}^{n} \frac{x_i}{f_i - \eta} \, \frac{1}{\prod\limits_{j \neq i} (f_j - f_i)} \right)\]](http://mathematics.steffenzopf.de/wp-content/ql-cache/quicklatex.com-71a38ae0e5b77b92029e0a2a9cdff742_l3.png)
Figyeljük meg, hogy ez a képlet már nem az adott függvényértékek lineáris függvénye hanem a függvényargumentumoké !
esetén pl.
![]()
illetve
![]()